1. fejezet

 A telefonom hangos zörgésére ébredtem fel, ami jelezte indulnom kell a próbára. Nagy nehezen kinyomom az idegesítő készüléket és ki mászom a hatalmas ágyból. Lábaim egyből a fürdőszoba felé veszik az irányt. Lehámozom, ruháimat testemről majd beszállok a fürdőkádba. Megnyitom a csapot és engedem, hogy magamra folyjanak a meleg vízcseppek. Végül arcomat is megmosom, majd kiszállok a vizes kádból. Leveszem, az egyik rózsaszín törölközöm a fogasról és beletörlöm arcom. Rácsavarom testemre a törölközőt és a konyha felé haladok. Beindítom a kávéfőzőt és kisétálok onnan. A törölközőt, ami eddig testemet takarta most ledobtam az ágyra és fehérnemű kutatásába kezdek. Végül megtalálom a kereset darabot és magamra kapom őket. Felveszek egy fehér felsőt és egy szürke laza gatyát és a kész kávé felé veszem utam. Kiöntöm, a kávét a poharamba majd jól felhígítom tejjel. Lehúzom az egész bögre tartalmát, ami ad egy kis energiát így nagyobb lendülettel indulok vissza a fürdő felé megcsinálni a hajamat. Egyszerűen felfogom és összekötöm. Felveszem a fotelben heverő barna kis táskám, amibe még bele csúztatom a telefonom és kilépek a sötét barna színű ajtón. Nem szokásom bezárni így most se teszem meg. Lebattyogok a hatalmas koszos lépcsősorokon. Találkozok út közben Brittanival, aki megkérdezi nem-e kérek, egy jó meleg teát mire válaszom csak egy nem tudok, mert mennem kell dolgozni. Még két színtett lesétálok, majd kinyitom az üvegajtót. Kisétálok az utcára miközben néhány kisgyerek nevetését hallom. Ekkor szívemben egy kisebb összehúzódást érzek, de cseppet sem figyelve rá tovább lépkedek a szürke beton köveken. 10 perc alatt oda is értem a próbateremhez. Egy halvány mosollyal az arcomon köszöntem mindenkinek. Az ablaknál álló kis fa asztalra letettem barna táskám. Oda sétáltam az éppen beszélgető Vikihez majd nyomtam arcára egy puszit. A nagy teremben ahol eddig csak a lányok beszélgetését és a fiúk röhögését lehetett hallani most elkezdte azt a szokásos számot leadni, amit már mindenki megunt. Hatalmas mosollyal az arán belépet a tánctanárunk Luke. Beállt a sor elejére majd táncolásba kezdett. Mi lányok a fiúk után pár perccel kapcsolódtunk be a táncba. Ami eddig agyamban járt most kikapcsolódott és a zenének adtam át magam. A szám végénél kifújtam egy nagy levegőt majd a következő táncba kezdtem. 1 óra múlva végre felvehettem a pulcsimat és a táskámat. Köszöntem volna el, ha a tánctanárom meg nem állít.

- Vivien mi a fene van veled? Megváltoztál! Régen láttam azt a szenvedélyt, amit azelőtt senkiben nem láttam.

- Figyelj Luke.. Nem akarok bunkó lenni, de szerintem ez az én életem és nem szeretném, ha valaki beleszólna. Mindent okkal teszek az emberek változtattak ilyenre, mint amilyen most vagyok.

- Tudod, hogy én csak jót akarok neked.. Figyelj a holnapi koncerten ott lesz Scooter Braun egy befolyásos ember, úgyhogy tedd oda magad. - basszus a koncert. El is feledkeztem róla mondjuk, mostanában minden kimegy a fejemből ezért már meg sem lepődők. Kívül nyugodtságot mutattok Lukenak  mivel nem szeretném, hogy tiszta ideg legyen emiatt. Amit abba hagyja, beszédét kilépek a teremből és hazafelé veszem az irányt. Kinyitom, az ajtómat majd egyenesen a szürke kanapéra dőlök. Végül álomra döntöm a fejemet. Fél óra múlva kinyitom, szemeimet majd a telefonom irányába indulok. 7 órát mutat, az óra ezért bebattyogok a fürdőbe és lezuhanyozok. 10 perc fürdés után megtörölközök és a ruhás szekrényem felé veszem az irányt. Kiszedek belőle egy fekete mini ruhát majd egy fekete tűsarkút.

Bemegyek, a fürdőbe ahol kivasalom a hajam és megcsinálok egy egyszerű sminket. Végül kisétálok az ajtón becsapva azt magam után. Beülök a fekete taxiba, ami egyenesen a szórakozó helyre visz. Kifizetem a taxisnak az utat és bemegyek a partiba. Legelőszőr a pultot veszem, célba ahol kérek a sráctól egy vodkát. Amint kihozta az italt mohon megiszom. Kisétáltam a táncparkettre ahol megfogtam egy szabad srácot és táncolni kezdtem vele. Amint vége lett a kedvenc számomnak. a srác elhívott egy italra amit elis fogattam. Amint jobban megnéztem megtetszett. Kidolgozott teste kilátszott a trikó alatt, amin egy arany lánc pihent felálló fekete haja volt. Gondolatmenetemből az ital megérkezése döbbentett ki.  Mivel én választottam italt így mind a ketten egy erős pálinkát gurítottunk le. Vissza  sétáltunk a parkettre ahol táncoltunk és táncoltunk. Mikor már mindketten kivoltunk leültünk az egyik boxba ahol oda jöttek Erik haverjai. Az egyik gyerek elővett egy zacskót, amiben félig tele volt fehér porral. Lefehéredtem mikor megláttam az anyagot. Visszajöttek az emlékek az ilyen por láttán. Felálltam a helyemről és hazafelé vettem az irányt. Hátúról megfogták a kezem és visszarántottak. Valahogy számítottam rá hogy ide jön és megkérdezi mi volt ez.

- Ha nem szeretnéd, nem kell. Én, megértelek. - próbálta túl kiabálni a zenét.

- Volt már vele dolgom és nem szeretném még egyszer átélni. - nem értettem miért mondtam ezt el neki. Olyan érzésem volt, hogy ő ezt nem mondja el senkinek.

- Rendben. Haza viszlek. - Válasz helyet megfogtam a kezét és kihúztam. Elvezettet egy fekete BMW-hez. Elmondtam a haza vezető utat. Mikor haza értünk felkísért majd válaszára nem várva megcsókoltam és befelé vettük az irányt. Besétáltunk a szobámba csókunkat meg nem szakítva és levetettük magunkat a hatalmas francia ágyra. Keze pólóm alá vándorolt, amihez engedélyt adtam neki és leszedte rólam. Megszabadítottam nadrágjától majd pólójától. Mind a kettőnkön már csak fehérnemű volt, ami hamar lekerült rólunk. Belém tette férfiasságát mire egy hatalmasat nyögtem és hátát kezdtem karmolászni, amitől úgy tűnik még jobban beindult, mert gyorsabban mozgott bennem. Éreztem, hogy elmegyek, ám neki sem kellet több, mert kicsúszott belőlem és befeküdt az ágyba. Soha nem feküdtem még le ilyen hamar senkivel nem tudom mi történt velem. Talán arra vágytam, hogy valaki mellettem legyen?. Nem tudom ez kérdés marad számomra...

Sziasztok, hát megjött az első rész remélem, tetszik és várom a kommenteket és a feliratkozásokat, hiszen miattatok csinálom, és mint mindenkinek nekem is jól esik a támogatás. Sajnálom, hogy Justin még  mindig nincs a  blogban de majd benne lesz hamarosan.

Előzetes

Vivien Remecz vagyok egy átlagos 17 éves lány.. Tudjátok milyen az, amikor felkelsz nap, mint nap az ágyadból és inkább álmodnál tovább mintsem a családoddal lennél?

Na, nekem valahogy ilyen keserves gyerekkorom volt. 8 éves koromig minden olyan volt mintha tündérmese lenne.

 De mint minden szép mesében itt is itt volt a gonosz. Az én életemben ez a gonosz a felnövés volt.

 10 évesen kellet megtapasztalnom azt az érzést milyen, ha a szüleid elválnak. Anyám mindig is ideges fajta volt, míg az apám kettős mérce.

Pontosan emlékszek mi történt egy téli napon arra az időre, amikor apám rohant anyámhoz, hogy legyenek újra együtt mire anyám megfogott egy fekete szakadt övet és azzal akarta megütni. Én csak ott ültem a koszos hideg földön és zokogtam.

A nővérem volt az, aki próbált nyugtatni elég kevés sikerrel, míg a nagymamám anyámat próbálta lefogni. Fél év sem telt bele és máris jöttek a nevelő szülők mind a két oldalról.

Anyám pasiját nem bírtam, sőt még mindig nem szeretem, de apám csaja a legrosszabb. A saját apámat ellenem fordította.

 Olyan dolgokat dobott hozzám az apám, amit még soha életében nem ejtett ki a száján. Hogy milyen okból nem tudom.

 Teltek az évek és én betöltöttem a 13. Innen fordult rosszabbra a helyzet.

 Apám leribancozott anyám pedig éjjel nappal a jegyeim miatt basztatott. Egyetlen embernek tudtam kiönteni a lelkemet ő pedig a nővérem volt.

 Ő is megjárta a poklok poklát így megértett engem. Mindig mikor ott voltam hétvégén kisétáltunk az utcára és ittunk.

Közben elmeséltük a heti fájdalmainkat. Olyan érzelmek kavarogtak bennem, amit senkinek nem kívánok, hiszen semmi önbizalmam nem volt.

 Kívül mutattam az erős és mosollyal teli lányt, de mikor bevonultam a szobámba a szekrénybe bújva sírtam. Lelkileg sok volt ez nekem ezért vagdosni kezdtem magam.

 Később jött a nyűgtatozás. Ezek voltak az egyetlen menekülési lehetőségeim a világ elől.

Fájt, hogy ezeket tettem magammal. Sok gyerek ekkor dönti el, hogy mi szeretne lenni.

 Én viszont csak fel akartam nőni és itt hagyni ezt az országot. Egyetlen igaz barátom volt, de neki sem mondhattam el mindent, hiszen féltem, hogy elítél és elmegy tőlem.

 15 éves koromra minden a bulizásról szólt. Ekkor keveredtem bele egy rossz társaságba ahol drogokat fogyasztottunk és egész nap ittunk.

 Azt hittem, hogy tényleg megtaláltam az igaz barátaimat, de rá kellet jönnöm, hogy csak kihasználtak. 16 évesen már nem buliztam és nem is ittam csak a táncra összpontosítottam, ami végül meghozta az eredményét mivel bekerültem Miley Cyrus táncosai közé.

A pénzből pedig elköltöztem anyámtól.

Mostanában sokszor mondják, hogy miért nem vagyok olyan vidám, mint régen erre csak annyit mondok: Meguntam már az állandó szerepléseket.

                                                                                                                                            

Sziasztok, ez lenne, az előzetes remélem, tetszik az alap sztori igyekeztem, hogy jó legyen, ezért kérlek, írjátok le a véleményeteket róla. Nem hiszem, hogy ez egy sablon sztori de ha mégis írjatok és kicsit át szabom a történetet.:) Bővült a szereplők listája itt megnézheted.

Szereplők

Vivien Remecz

Született: 1996 Szeptember 21. 

Hobbija: Tánc

Idézete:

 Van az a pillanat, amikor már nincs kedved magyarázkodni, hogy mit miért érzel úgy, ahogy - olyankor már nem érdekel, hogy bárkivel bármit is megértess. Nem szomjazol a megoldásukra, megvagy nélküle is - de ne menekülj, akármennyire is egyszerűnek tűnne, ne zárkózz be, találj valakit, aki ugyanazon megy át, amin te. Nála lesz a kulcs. Megnyugtat és felemel a zavarból, amiből egyedül képtelen lennél felállni, mert magad sem tudtad, hogy miben vagy. Addig, amíg van, aki érti és érzi azt, amit te, könnyedén léphetsz még egyet. Nyugodtan, boldogan, mert nem vagy egyedül - más is érzi a pofonokat, azt a frusztrációt, azokat a nehézségeket, amikből neked is bőven jutottak.

Justin Bieber

Született: 1994 Március 1.

Hobbija: Ének,Kosarazás tánc

Idézete:

Az ember hisz a sorsban, hitt benne mindig, és várta, és annyiféle ábrázatot kerekített rá, hogy előszámlálására nincs elég papír és idő. A sors annyira létezik, amennyire az embernek van rá szüksége, és szüksége van rá, ha másért nem, hogy neki tulajdoníthassa sikereit és balsikereit, és így tegye őket elviselhetőbbé felebarátai számára.

Viktória Holl 
(Vivien legjobb barátnője)

Született: 1996 Október 6.

Hobbija: Tánc

Idézete:

Teljes az, aki ember, akinek érzései vannak. Aki mer hibázni, és nem sírni felette, hogy Úristen, most mi lesz. Mi lenne, megy tovább, és harcol, addig, amíg el nem éri a célját. (...) Tudja, hogy mit akar az élettől, és hogy mennyit várhat el magától. Nem a festék, vagy a ruha teszi vonzóvá, hanem a fellépése: ragyog, tündököl, képtelenség elmenni mellette. Tisztában van azzal, hogy butaság a tökéletest keresni, mert olyan nincs. Olyan viszont van, amikor találsz valakit, aki elfogad úgy, ahogy vagy. Hiszen legbelül valójában mindannyian arra vágyunk, hogy azért szeressenek, amilyenek vagyunk. Érezni, hogy "elég az, ami vagyok".

Alexandra Hus
(Vivien barátnője)

Született: 1995 Február 12.

Hobbija: Tánc,ének

Idézete:

Van, hogy valakit ki kell törölnöd az életedből ahhoz, hogy boldog lehess... ez persze nem azt jelenti, hogy nem szereted őt. Csak annyit jelent, hogy magadat jobban szereted.

Pattie Mallette

(Justin anyukája)

Született: 1976 Április 2.

Hobbija: Olvasás, írás

Idézete:

A lelke mélyén mindenki tudja, mikor hibázott.A sors minden botlásunkat, vétkünket leveri rajtunk.

Brittani Mandler
(A lépcsőházban élő néni)
Született: 1952 December 8.
Hobbija: Kötögetés
Idézete:
Az tesz igazán erőssé, hogy képes vagy ilyen fájdalmat érezni.

Kitty Heged
(Vivien nővére)
Született: 1992 Január 1.
Hobbija: Éneklés 
Idézete:
Életem során számtalan olyan emberrel találkoztam, akik bátran beszéltek jóról és gonoszról. Ezek nem jelentenek semmit. Az emberek saját érdekeik szerint cselekednek, nem törődve másokkal. Gonosz dolog elvenni, amit akarunk, kielégítve éhségünket, akkor is, ha ezzel másoknak csak kínt okozunk? Amit egyesek gonosznak neveznek, az szerintem csak megfelelő válasz egy durva, igazságtalan világban.