2013. november 30., szombat

1. fejezet

 A telefonom hangos zörgésére ébredtem fel, ami jelezte indulnom kell a próbára. Nagy nehezen kinyomom az idegesítő készüléket és ki mászom a hatalmas ágyból. Lábaim egyből a fürdőszoba felé veszik az irányt. Lehámozom, ruháimat testemről majd beszállok a fürdőkádba. Megnyitom a csapot és engedem, hogy magamra folyjanak a meleg vízcseppek. Végül arcomat is megmosom, majd kiszállok a vizes kádból. Leveszem, az egyik rózsaszín törölközöm a fogasról és beletörlöm arcom. Rácsavarom testemre a törölközőt és a konyha felé haladok. Beindítom a kávéfőzőt és kisétálok onnan. A törölközőt, ami eddig testemet takarta most ledobtam az ágyra és fehérnemű kutatásába kezdek. Végül megtalálom a kereset darabot és magamra kapom őket. Felveszek egy fehér felsőt és egy szürke laza gatyát és a kész kávé felé veszem utam. Kiöntöm, a kávét a poharamba majd jól felhígítom tejjel. Lehúzom az egész bögre tartalmát, ami ad egy kis energiát így nagyobb lendülettel indulok vissza a fürdő felé megcsinálni a hajamat. Egyszerűen felfogom és összekötöm. Felveszem a fotelben heverő barna kis táskám, amibe még bele csúztatom a telefonom és kilépek a sötét barna színű ajtón. Nem szokásom bezárni így most se teszem meg. Lebattyogok a hatalmas koszos lépcsősorokon. Találkozok út közben Brittanival, aki megkérdezi nem-e kérek, egy jó meleg teát mire válaszom csak egy nem tudok, mert mennem kell dolgozni. Még két színtett lesétálok, majd kinyitom az üvegajtót. Kisétálok az utcára miközben néhány kisgyerek nevetését hallom. Ekkor szívemben egy kisebb összehúzódást érzek, de cseppet sem figyelve rá tovább lépkedek a szürke beton köveken. 10 perc alatt oda is értem a próbateremhez. Egy halvány mosollyal az arcomon köszöntem mindenkinek. Az ablaknál álló kis fa asztalra letettem barna táskám. Oda sétáltam az éppen beszélgető Vikihez majd nyomtam arcára egy puszit. A nagy teremben ahol eddig csak a lányok beszélgetését és a fiúk röhögését lehetett hallani most elkezdte azt a szokásos számot leadni, amit már mindenki megunt. Hatalmas mosollyal az arán belépet a tánctanárunk Luke. Beállt a sor elejére majd táncolásba kezdett. Mi lányok a fiúk után pár perccel kapcsolódtunk be a táncba. Ami eddig agyamban járt most kikapcsolódott és a zenének adtam át magam. A szám végénél kifújtam egy nagy levegőt majd a következő táncba kezdtem. 1 óra múlva végre felvehettem a pulcsimat és a táskámat. Köszöntem volna el, ha a tánctanárom meg nem állít.
- Vivien mi a fene van veled? Megváltoztál! Régen láttam azt a szenvedélyt, amit azelőtt senkiben nem láttam.
- Figyelj Luke.. Nem akarok bunkó lenni, de szerintem ez az én életem és nem szeretném, ha valaki beleszólna. Mindent okkal teszek az emberek változtattak ilyenre, mint amilyen most vagyok.
- Tudod, hogy én csak jót akarok neked.. Figyelj a holnapi koncerten ott lesz Scooter Braun egy befolyásos ember, úgyhogy tedd oda magad. - basszus a koncert. El is feledkeztem róla mondjuk, mostanában minden kimegy a fejemből ezért már meg sem lepődők. Kívül nyugodtságot mutattok Lukenak  mivel nem szeretném, hogy tiszta ideg legyen emiatt. Amit abba hagyja, beszédét kilépek a teremből és hazafelé veszem az irányt. Kinyitom, az ajtómat majd egyenesen a szürke kanapéra dőlök. Végül álomra döntöm a fejemet. Fél óra múlva kinyitom, szemeimet majd a telefonom irányába indulok. 7 órát mutat, az óra ezért bebattyogok a fürdőbe és lezuhanyozok. 10 perc fürdés után megtörölközök és a ruhás szekrényem felé veszem az irányt. Kiszedek belőle egy fekete mini ruhát majd egy fekete tűsarkút.


Bemegyek, a fürdőbe ahol kivasalom a hajam és megcsinálok egy egyszerű sminket. Végül kisétálok az ajtón becsapva azt magam után. Beülök a fekete taxiba, ami egyenesen a szórakozó helyre visz. Kifizetem a taxisnak az utat és bemegyek a partiba. Legelőszőr a pultot veszem, célba ahol kérek a sráctól egy vodkát. Amint kihozta az italt mohon megiszom. Kisétáltam a táncparkettre ahol megfogtam egy szabad srácot és táncolni kezdtem vele. Amint vége lett a kedvenc számomnak. a srác elhívott egy italra amit elis fogattam. Amint jobban megnéztem megtetszett. Kidolgozott teste kilátszott a trikó alatt, amin egy arany lánc pihent felálló fekete haja volt. Gondolatmenetemből az ital megérkezése döbbentett ki.  Mivel én választottam italt így mind a ketten egy erős pálinkát gurítottunk le. Vissza  sétáltunk a parkettre ahol táncoltunk és táncoltunk. Mikor már mindketten kivoltunk leültünk az egyik boxba ahol oda jöttek Erik haverjai. Az egyik gyerek elővett egy zacskót, amiben félig tele volt fehér porral. Lefehéredtem mikor megláttam az anyagot. Visszajöttek az emlékek az ilyen por láttán. Felálltam a helyemről és hazafelé vettem az irányt. Hátúról megfogták a kezem és visszarántottak. Valahogy számítottam rá hogy ide jön és megkérdezi mi volt ez.
- Ha nem szeretnéd, nem kell. Én, megértelek. - próbálta túl kiabálni a zenét.
- Volt már vele dolgom és nem szeretném még egyszer átélni. - nem értettem miért mondtam ezt el neki. Olyan érzésem volt, hogy ő ezt nem mondja el senkinek.
- Rendben. Haza viszlek. - Válasz helyet megfogtam a kezét és kihúztam. Elvezettet egy fekete BMW-hez. Elmondtam a haza vezető utat. Mikor haza értünk felkísért majd válaszára nem várva megcsókoltam és befelé vettük az irányt. Besétáltunk a szobámba csókunkat meg nem szakítva és levetettük magunkat a hatalmas francia ágyra. Keze pólóm alá vándorolt, amihez engedélyt adtam neki és leszedte rólam. Megszabadítottam nadrágjától majd pólójától. Mind a kettőnkön már csak fehérnemű volt, ami hamar lekerült rólunk. Belém tette férfiasságát mire egy hatalmasat nyögtem és hátát kezdtem karmolászni, amitől úgy tűnik még jobban beindult, mert gyorsabban mozgott bennem. Éreztem, hogy elmegyek, ám neki sem kellet több, mert kicsúszott belőlem és befeküdt az ágyba. Soha nem feküdtem még le ilyen hamar senkivel nem tudom mi történt velem. Talán arra vágytam, hogy valaki mellettem legyen?. Nem tudom ez kérdés marad számomra...




Sziasztok, hát megjött az első rész remélem, tetszik és várom a kommenteket és a feliratkozásokat, hiszen miattatok csinálom, és mint mindenkinek nekem is jól esik a támogatás. Sajnálom, hogy Justin még  mindig nincs a  blogban de majd benne lesz hamarosan.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése