3.fejezet

"Vivien szemszöge"

Feküdtem az ágyamon mikor megszólalt hirtelen a telefonom. A jelzőn ismeretlen számot jelzett így hát felvettem. Scooter  hívott, hogy bekerültem a táncosok közé. Leraktam a telefont majd őrjöngésbe kezdtem. Egész életemben arra vágytam, hogy kiszabaduljak Magyarországból. És most teljesül el sem hiszem! Soha életemben nem gondoltam volna, hogy nekem valaha is lesz szerencsém az életben.. De sikerült talán most jött el az én időm.. Talán érezni fogom, hogy szeretnek, és hogy valahova tartozom. De hülye vagyok.. Ilyenekről csak egy teljesen szerencsétlen álmodozik. Mondjuk, én úgy érzem magam. Kiürítettem a fejemet, majd  a fürdő felé vettem az irányt. Lezuhanyoztam aztán befeküdtem a meleg ágyamba és elaludtam.

******

Reggel elég korán keltem mivel össze kell pakolnom. Hiszen holnap irány Los Angeles. A ruháimat bepakoltam majd a táncteremhez vettem az irányt. Beléptem a hatalmas terembe és elköszöntem mindenkitől. Egy vastag könnycsepp hullott le arcomról mikor megláttam barátnőm arcát. Rossz volt így látni. Fájt. Kiskorunkban mikor minden ellenem fordult megbeszéltük, hogy együtt fogunk kimenni és Justin Bieber táncosai. Nekem sikerült, de őt itt kell hagynom. És nem akarom. Azt akarom, hogy az egész életem más legyen!  Megpusziltam még egyszer arcát majd kiléptem a barna karcokkal teli ajtón. Haza sétáltam végül bepakoltam a maradék ruháimat és összezártam bőröndömet.

******

Káromkodva nyomtam ki telefonom 3 órás riasztását majd kikeltem meleg ágyamból. Felkaptam a kikészített ruhámat és egy napszemüveget.

A tele pakolt bőröndjeimet elkezdtem lehúzni a lépcsőházban kevés sikerrel, de feljött az értem küldött taxis és segített bepakolni a csomagtartójába. Miután végeztünk a pakolással megköszöntem neki majd felnéztem a lépcsőházra és beültem az autóba. Az éppen elinduló autóvezető taxisra rákiáltok, hogy álljon, meg amit meg is tesz, majd kitépem az ajtaját és a lépcsőházhoz futok. Felrohanok a 2. szintre és becsöngetek. Brittani meglepetten nyit, ajtót majd szó nélkül megölel. Nem értem ezt miért csinálja, de visszaölelem, majd adok egy puszit arcára és megköszönöm, hogy vigyázott rám. Leballagok a lépcsőkön vissza egészen a taxiig. Elindultunk az új életem felé. Várom, már hiszen újra kezdhetek mindent...

*******

12 óra repülő út után végre megérkeztem az angyalok és az álmok városába. Megkaptam csomagjaimat és a kijárat felé vettem az irányt. Ki sétáltam a tömegből ahol lekértem egy taxit és az újdonsült otthonom felé vettem az irányt. 20 perc alatt oda értünk. Kifizettem a sofőrt és a csomagjaimmal a hatalmas kertes ház felé vettem az irányt. Kinyitottam a juharszínű bejárati ajtót majd mikor benéztem szám felvette azt a bizonyos "0" alakot. Felsétáltam az emeletre és az egyik szobát foglaltam el hálószobának. Kipakoltam az összes cuccomat majd körbejártam az egész házat. Ajtó csapódásra lettem figyelmes ezért az első dolgot, ami a kezembe akadt felvettem és a konyha felé vettem az irányt. Egy 30 éveiben járó hölgy állt ott majd mikor meglátott egy hatalmas öleléssel fogadott. Hát nem pont ilyen betörőre számítottam.

- Jó napot asszonyom.. Maga biztosan Justin új barátnője. Én vagyok itt a háziasszony. Vagyis hogyha Mr. Biebernek főzni vagy mosni kell, én azt megcsinálom. - és küldött felém egy kedves mosolyt.

- Jó napot.. Nem vagyok Justin barátnője csak az egyik táncosa. Nem értem hogyha Justinnak kell dolgozni, akkor hogy, hogy itt van?

- Kisasszony ez Justin otthona..

- De hiszen nekem azt mondták, hogy lesz egy külön lakásom.. Ezt nem értem.

- Ne gondolkozón annyit asszonyom inkább élvezze, hogy itt van.

- Kérem szólítson csak Viviennek.

- Rendben kér valamit vacsorára?

- Igen köszönöm szépen - majd felsétáltam a szobámba és letusoltam. Felvettem egy rövidnadrágot és egy trikót majd a konyha felé vettem az irányt. Megettem a Lora által elkészített tojásrántottát. Mivel már 9 órát ütött az óra ezért befeküdtem a hatalmas ágyamba és álomra hajtottam a fejem. Simogatást éreztem karomon ezért a megfordultam és Justinnal találtam magam szembe. 

- Szia, Cica - köszönt egy perverz mosollyal az arcán.

- Te engem ne cicáz semmi közöm hozzád..

- Jó akkor hancúrozunk. - Majd a felsőm alatt kezdett el turkálni. 

2.fejezet

Zörgésre ébredtem fel. A tegnap este még mellettem fekvő Eriket kezdtem keresni szememmel. Lerántottam a takarót magamról, majd felvettem a közelben lévő köntöst és kisétáltam a konyhába. Erik éppen egy pohár vizet itt meg. Mikor meglátott köszönt, majd ruhája felkeresésre indult. Mielőtt közölhette volna azt a hosszú monológot, amit minden srác megcsinál, bele beszéltem szavába.

- Tudom, mit szeretnél mondani, és igen nekem is csak egy éjszaka volt, semmi több.

- Rendben akkor ömm..Szia -, majd kisétált a lakásból. Lábaim egyből az ágyat célozták,  mivel ma a koncert miatt elmarad a próbánk.

****

Dörmögve kikeltem az ágyból, majd a telefonomat levettem az éjjeli szekrényemről. Az óra, fél hatot mutatott. Ki keltem a meleg ágyból, majd a kávéfőző felé vettem az irányt. Lefőztem a kávémat és leültem a kopott kanapéra. Lassan kiürítettem a bögrémet. Bele raktam a mosogatóba végül a fürdő felé vettem az irányt. Hajamat megfésültem majd raktam magamra egy kis alapozót és a szemeimet kihúztam. Hasam korogni kezdett így a hűtő felé vettem az irányt. Kivettem az előző napi főztömet amit lassan megettem. Felvettem egy tiszta fehérneműt, és a ruháimat.

Táskámba bele tettem a telefonom majd rohantam ki a lakásból. Mire leértem már megérkezett a fuvarom. Beszálltam a sötétített ablakos ajtón majd köszöntem a bent lévő embereknek. Két puszit nyomtam a barátnőm arcára, mivel már nagyban ment a beszélgetés jobbnak láttam, ha kimaradok belőle. 30 perc alatt oda értünk az arénába ahol már mindenki a koncerttel volt elfoglalva. Vikivel besétáltunk a nekünk szánt öltözőbe majd a kikészített ruhákat felvettük. Megakartam nézni, hogy halad Miley meg egy kicsit jobb kedvre derülni. Elsétáltam az öltözőjéig majd kopogás nélkül beléptem rajta.

- Miley!!! - ordítottam, mint egy kisgyerek, aki pont most kapott csokit.

- Vivien!! Drágám!! - Miley szintén felvette azt a gyerekes ordibálást, amit én.

- Hogy vagy??

- Jaj, semmi sincs. Úgy hiányoztál..

- Nekem is  drága, legközelebb elmegyünk valahova.. 

- Jól van, édes, most megyek, mert most próbálnánk csak ellógtam..

- Rendben puszillak a színpadon talizunk.

Majd kinyitottam a hatalmas ajtót és a színpadra vettem az irányt. Benyomták a szokásos számot, amibe én is becsatlakoztam majd mivel mindenkinek olyan jó kedve volt énekeltünk is.  Mivel nem volt időnk az összes számra eltáncolni a koreográfiát ezért vissza kellet mennünk az öltözőbe és magunkban átvenni. Rohadtul nem volt kedvem még egyszer átvenni, ezért újra Miley felé vettem az irányt. Ráugrottam a nyakára és velem rohangált minden hova. Mikor végre lettet csináltunk egy pár képet, amit kiposztolt instagramra. 

Hirtelen kiabálás vette át az egész folyosót miszerint kezdődik a koncert. Megfogtuk egymás kezét és a színpad felé kezdtünk rohanni. Én a már a színpadra rohantam, míg ő kint maradt a színfalak mögötti részben. Felcsendült a zene. Majd elkezdődött a koncert.

*****

Az utolsó számra táncolunk. Elcsendült az a bizonyos szó Mileyból hogy vége. Míg a lelkes fanok sírtak a szomorúságtól addig engem a megkönnyebbülés öntött el.  Lesétáltunk a színpadról és az öltözök felé vettük az irányt. Visszaöltöztem a ruháimba és az ajtó felé vettem az irányt. 

- Vivi! - kiabált utánam barátnőm, akin látszott, hogy nem érti, miért megyek el.

- Igen?

- Hova mész? - kedvem lett volna kiröhögni, hogy ilyen kérdést tesz fel, de tartoztattam magam.

- Hát haza.

- De interjúnk van Scooter Braunal - basszus tényleg.. A francba. Semmi kedvem nincs beszélgetni egy hapsival, akit még csak nem is ismerek.

- Jaa oké és hol van? - gyorsan végezni akartam és haza menni.

- 25 szoba.

- Köszi. Puszillak

Kisétáltam a folyosóról és a 25 szoba felé vettem az irányt. Hamar megtaláltam így kopogtam és beléptem rajta. Egy 30 éveiben járó férfi ült a széken és mellette egy 19 éves fiú. Köszöntem nekik majd leültem az előttük lévő székre. Mileynek adtam két puszit majd elkezdődött a kivégzésem. 

- Hogy hívnak?

- Vivien Remecz

- Itt élsz?

- Igen születésem óta

- Mióta táncolsz?

-  6 éve 

Sorba tette fel a kérdéseket az előttem ülő férfi, akit gondolom Scooternak hívnak. Nagyon untam ezt a sablonoságott így gondoltam kicsit beszólok neki.

- Áj, nagyfiú! - erre felnézett mind a két előttem lévő ember és szúrós tekintettek néztek rám.

- Ez olyan sablonos. Már most unom. Néz a szemembe és azt kérdezd, amit tudni szeretnél rólam és nem ilyen hülyeségeket.. - láttam, ahogy a srác, akinek nem tudtam a nevét elmosolyodott. Scooter is rám mosolygott majd letette a papírt és csak úgy spontán beszélgetni kezdett velem. Ez már jobban tetszett, így amikor elkezdtem hülyeségeket csinálni szintén becsatlakoztak. Miley hozta a szokásos formáját így szakadtunk a nevetéstől. Elköszöntem tőlük majd hazafelé vettem az utam.

"Justin szemszöge"

Scooterel besétáltunk a 25 szobába majd leültem egy székre és elővettem a telefonom.  Nem kellet sokat várni egy szőke hajú lány lépett be az ajtón. Scooter elkezdte felolvasni a papíron való kérdéseit mire a csaj megállította és elmondta a nem tetszését ez ellen. Az biztos, hogy van benne tűz. Na, mindegy. Scooter  ellazult és csak spontán kérdezett a csajtól. Nagyon elvoltunk vele. Mikor meghallottam hogyan nevet megdobbant a szívem. Miket beszélek. De hülye vagyok. Max csak egy körös csaj lesz, mint a többi. Mikor kiment újra telefonom nyomkodásába kezdtem. Bejött még egy pár táncos, de velük egyáltalán nem volt meg az a hangulat, mint vele. Mikor végeztünk Miley rábeszélt minket, hogy őt válaszuk mondjuk, nem kellet sok meggyőzés. Scooter felhívta a csajt és elmondta neki a nagy hírt. Mondjuk a hangjában az volt, hogy "hát oké" azt hittem őrjöngeni fog, de nem semmi. Tetszik, hogy nem olyan, mint a többi lány..

1. fejezet

 A telefonom hangos zörgésére ébredtem fel, ami jelezte indulnom kell a próbára. Nagy nehezen kinyomom az idegesítő készüléket és ki mászom a hatalmas ágyból. Lábaim egyből a fürdőszoba felé veszik az irányt. Lehámozom, ruháimat testemről majd beszállok a fürdőkádba. Megnyitom a csapot és engedem, hogy magamra folyjanak a meleg vízcseppek. Végül arcomat is megmosom, majd kiszállok a vizes kádból. Leveszem, az egyik rózsaszín törölközöm a fogasról és beletörlöm arcom. Rácsavarom testemre a törölközőt és a konyha felé haladok. Beindítom a kávéfőzőt és kisétálok onnan. A törölközőt, ami eddig testemet takarta most ledobtam az ágyra és fehérnemű kutatásába kezdek. Végül megtalálom a kereset darabot és magamra kapom őket. Felveszek egy fehér felsőt és egy szürke laza gatyát és a kész kávé felé veszem utam. Kiöntöm, a kávét a poharamba majd jól felhígítom tejjel. Lehúzom az egész bögre tartalmát, ami ad egy kis energiát így nagyobb lendülettel indulok vissza a fürdő felé megcsinálni a hajamat. Egyszerűen felfogom és összekötöm. Felveszem a fotelben heverő barna kis táskám, amibe még bele csúztatom a telefonom és kilépek a sötét barna színű ajtón. Nem szokásom bezárni így most se teszem meg. Lebattyogok a hatalmas koszos lépcsősorokon. Találkozok út közben Brittanival, aki megkérdezi nem-e kérek, egy jó meleg teát mire válaszom csak egy nem tudok, mert mennem kell dolgozni. Még két színtett lesétálok, majd kinyitom az üvegajtót. Kisétálok az utcára miközben néhány kisgyerek nevetését hallom. Ekkor szívemben egy kisebb összehúzódást érzek, de cseppet sem figyelve rá tovább lépkedek a szürke beton köveken. 10 perc alatt oda is értem a próbateremhez. Egy halvány mosollyal az arcomon köszöntem mindenkinek. Az ablaknál álló kis fa asztalra letettem barna táskám. Oda sétáltam az éppen beszélgető Vikihez majd nyomtam arcára egy puszit. A nagy teremben ahol eddig csak a lányok beszélgetését és a fiúk röhögését lehetett hallani most elkezdte azt a szokásos számot leadni, amit már mindenki megunt. Hatalmas mosollyal az arán belépet a tánctanárunk Luke. Beállt a sor elejére majd táncolásba kezdett. Mi lányok a fiúk után pár perccel kapcsolódtunk be a táncba. Ami eddig agyamban járt most kikapcsolódott és a zenének adtam át magam. A szám végénél kifújtam egy nagy levegőt majd a következő táncba kezdtem. 1 óra múlva végre felvehettem a pulcsimat és a táskámat. Köszöntem volna el, ha a tánctanárom meg nem állít.

- Vivien mi a fene van veled? Megváltoztál! Régen láttam azt a szenvedélyt, amit azelőtt senkiben nem láttam.

- Figyelj Luke.. Nem akarok bunkó lenni, de szerintem ez az én életem és nem szeretném, ha valaki beleszólna. Mindent okkal teszek az emberek változtattak ilyenre, mint amilyen most vagyok.

- Tudod, hogy én csak jót akarok neked.. Figyelj a holnapi koncerten ott lesz Scooter Braun egy befolyásos ember, úgyhogy tedd oda magad. - basszus a koncert. El is feledkeztem róla mondjuk, mostanában minden kimegy a fejemből ezért már meg sem lepődők. Kívül nyugodtságot mutattok Lukenak  mivel nem szeretném, hogy tiszta ideg legyen emiatt. Amit abba hagyja, beszédét kilépek a teremből és hazafelé veszem az irányt. Kinyitom, az ajtómat majd egyenesen a szürke kanapéra dőlök. Végül álomra döntöm a fejemet. Fél óra múlva kinyitom, szemeimet majd a telefonom irányába indulok. 7 órát mutat, az óra ezért bebattyogok a fürdőbe és lezuhanyozok. 10 perc fürdés után megtörölközök és a ruhás szekrényem felé veszem az irányt. Kiszedek belőle egy fekete mini ruhát majd egy fekete tűsarkút.

Bemegyek, a fürdőbe ahol kivasalom a hajam és megcsinálok egy egyszerű sminket. Végül kisétálok az ajtón becsapva azt magam után. Beülök a fekete taxiba, ami egyenesen a szórakozó helyre visz. Kifizetem a taxisnak az utat és bemegyek a partiba. Legelőszőr a pultot veszem, célba ahol kérek a sráctól egy vodkát. Amint kihozta az italt mohon megiszom. Kisétáltam a táncparkettre ahol megfogtam egy szabad srácot és táncolni kezdtem vele. Amint vége lett a kedvenc számomnak. a srác elhívott egy italra amit elis fogattam. Amint jobban megnéztem megtetszett. Kidolgozott teste kilátszott a trikó alatt, amin egy arany lánc pihent felálló fekete haja volt. Gondolatmenetemből az ital megérkezése döbbentett ki.  Mivel én választottam italt így mind a ketten egy erős pálinkát gurítottunk le. Vissza  sétáltunk a parkettre ahol táncoltunk és táncoltunk. Mikor már mindketten kivoltunk leültünk az egyik boxba ahol oda jöttek Erik haverjai. Az egyik gyerek elővett egy zacskót, amiben félig tele volt fehér porral. Lefehéredtem mikor megláttam az anyagot. Visszajöttek az emlékek az ilyen por láttán. Felálltam a helyemről és hazafelé vettem az irányt. Hátúról megfogták a kezem és visszarántottak. Valahogy számítottam rá hogy ide jön és megkérdezi mi volt ez.

- Ha nem szeretnéd, nem kell. Én, megértelek. - próbálta túl kiabálni a zenét.

- Volt már vele dolgom és nem szeretném még egyszer átélni. - nem értettem miért mondtam ezt el neki. Olyan érzésem volt, hogy ő ezt nem mondja el senkinek.

- Rendben. Haza viszlek. - Válasz helyet megfogtam a kezét és kihúztam. Elvezettet egy fekete BMW-hez. Elmondtam a haza vezető utat. Mikor haza értünk felkísért majd válaszára nem várva megcsókoltam és befelé vettük az irányt. Besétáltunk a szobámba csókunkat meg nem szakítva és levetettük magunkat a hatalmas francia ágyra. Keze pólóm alá vándorolt, amihez engedélyt adtam neki és leszedte rólam. Megszabadítottam nadrágjától majd pólójától. Mind a kettőnkön már csak fehérnemű volt, ami hamar lekerült rólunk. Belém tette férfiasságát mire egy hatalmasat nyögtem és hátát kezdtem karmolászni, amitől úgy tűnik még jobban beindult, mert gyorsabban mozgott bennem. Éreztem, hogy elmegyek, ám neki sem kellet több, mert kicsúszott belőlem és befeküdt az ágyba. Soha nem feküdtem még le ilyen hamar senkivel nem tudom mi történt velem. Talán arra vágytam, hogy valaki mellettem legyen?. Nem tudom ez kérdés marad számomra...

Sziasztok, hát megjött az első rész remélem, tetszik és várom a kommenteket és a feliratkozásokat, hiszen miattatok csinálom, és mint mindenkinek nekem is jól esik a támogatás. Sajnálom, hogy Justin még  mindig nincs a  blogban de majd benne lesz hamarosan.

Előzetes

Vivien Remecz vagyok egy átlagos 17 éves lány.. Tudjátok milyen az, amikor felkelsz nap, mint nap az ágyadból és inkább álmodnál tovább mintsem a családoddal lennél?

Na, nekem valahogy ilyen keserves gyerekkorom volt. 8 éves koromig minden olyan volt mintha tündérmese lenne.

 De mint minden szép mesében itt is itt volt a gonosz. Az én életemben ez a gonosz a felnövés volt.

 10 évesen kellet megtapasztalnom azt az érzést milyen, ha a szüleid elválnak. Anyám mindig is ideges fajta volt, míg az apám kettős mérce.

Pontosan emlékszek mi történt egy téli napon arra az időre, amikor apám rohant anyámhoz, hogy legyenek újra együtt mire anyám megfogott egy fekete szakadt övet és azzal akarta megütni. Én csak ott ültem a koszos hideg földön és zokogtam.

A nővérem volt az, aki próbált nyugtatni elég kevés sikerrel, míg a nagymamám anyámat próbálta lefogni. Fél év sem telt bele és máris jöttek a nevelő szülők mind a két oldalról.

Anyám pasiját nem bírtam, sőt még mindig nem szeretem, de apám csaja a legrosszabb. A saját apámat ellenem fordította.

 Olyan dolgokat dobott hozzám az apám, amit még soha életében nem ejtett ki a száján. Hogy milyen okból nem tudom.

 Teltek az évek és én betöltöttem a 13. Innen fordult rosszabbra a helyzet.

 Apám leribancozott anyám pedig éjjel nappal a jegyeim miatt basztatott. Egyetlen embernek tudtam kiönteni a lelkemet ő pedig a nővérem volt.

 Ő is megjárta a poklok poklát így megértett engem. Mindig mikor ott voltam hétvégén kisétáltunk az utcára és ittunk.

Közben elmeséltük a heti fájdalmainkat. Olyan érzelmek kavarogtak bennem, amit senkinek nem kívánok, hiszen semmi önbizalmam nem volt.

 Kívül mutattam az erős és mosollyal teli lányt, de mikor bevonultam a szobámba a szekrénybe bújva sírtam. Lelkileg sok volt ez nekem ezért vagdosni kezdtem magam.

 Később jött a nyűgtatozás. Ezek voltak az egyetlen menekülési lehetőségeim a világ elől.

Fájt, hogy ezeket tettem magammal. Sok gyerek ekkor dönti el, hogy mi szeretne lenni.

 Én viszont csak fel akartam nőni és itt hagyni ezt az országot. Egyetlen igaz barátom volt, de neki sem mondhattam el mindent, hiszen féltem, hogy elítél és elmegy tőlem.

 15 éves koromra minden a bulizásról szólt. Ekkor keveredtem bele egy rossz társaságba ahol drogokat fogyasztottunk és egész nap ittunk.

 Azt hittem, hogy tényleg megtaláltam az igaz barátaimat, de rá kellet jönnöm, hogy csak kihasználtak. 16 évesen már nem buliztam és nem is ittam csak a táncra összpontosítottam, ami végül meghozta az eredményét mivel bekerültem Miley Cyrus táncosai közé.

A pénzből pedig elköltöztem anyámtól.

Mostanában sokszor mondják, hogy miért nem vagyok olyan vidám, mint régen erre csak annyit mondok: Meguntam már az állandó szerepléseket.

                                                                                                                                            

Sziasztok, ez lenne, az előzetes remélem, tetszik az alap sztori igyekeztem, hogy jó legyen, ezért kérlek, írjátok le a véleményeteket róla. Nem hiszem, hogy ez egy sablon sztori de ha mégis írjatok és kicsit át szabom a történetet.:) Bővült a szereplők listája itt megnézheted.

Szereplők

Vivien Remecz

Született: 1996 Szeptember 21. 

Hobbija: Tánc

Idézete:

 Van az a pillanat, amikor már nincs kedved magyarázkodni, hogy mit miért érzel úgy, ahogy - olyankor már nem érdekel, hogy bárkivel bármit is megértess. Nem szomjazol a megoldásukra, megvagy nélküle is - de ne menekülj, akármennyire is egyszerűnek tűnne, ne zárkózz be, találj valakit, aki ugyanazon megy át, amin te. Nála lesz a kulcs. Megnyugtat és felemel a zavarból, amiből egyedül képtelen lennél felállni, mert magad sem tudtad, hogy miben vagy. Addig, amíg van, aki érti és érzi azt, amit te, könnyedén léphetsz még egyet. Nyugodtan, boldogan, mert nem vagy egyedül - más is érzi a pofonokat, azt a frusztrációt, azokat a nehézségeket, amikből neked is bőven jutottak.

Justin Bieber

Született: 1994 Március 1.

Hobbija: Ének,Kosarazás tánc

Idézete:

Az ember hisz a sorsban, hitt benne mindig, és várta, és annyiféle ábrázatot kerekített rá, hogy előszámlálására nincs elég papír és idő. A sors annyira létezik, amennyire az embernek van rá szüksége, és szüksége van rá, ha másért nem, hogy neki tulajdoníthassa sikereit és balsikereit, és így tegye őket elviselhetőbbé felebarátai számára.

Viktória Holl 
(Vivien legjobb barátnője)

Született: 1996 Október 6.

Hobbija: Tánc

Idézete:

Teljes az, aki ember, akinek érzései vannak. Aki mer hibázni, és nem sírni felette, hogy Úristen, most mi lesz. Mi lenne, megy tovább, és harcol, addig, amíg el nem éri a célját. (...) Tudja, hogy mit akar az élettől, és hogy mennyit várhat el magától. Nem a festék, vagy a ruha teszi vonzóvá, hanem a fellépése: ragyog, tündököl, képtelenség elmenni mellette. Tisztában van azzal, hogy butaság a tökéletest keresni, mert olyan nincs. Olyan viszont van, amikor találsz valakit, aki elfogad úgy, ahogy vagy. Hiszen legbelül valójában mindannyian arra vágyunk, hogy azért szeressenek, amilyenek vagyunk. Érezni, hogy "elég az, ami vagyok".

Alexandra Hus
(Vivien barátnője)

Született: 1995 Február 12.

Hobbija: Tánc,ének

Idézete:

Van, hogy valakit ki kell törölnöd az életedből ahhoz, hogy boldog lehess... ez persze nem azt jelenti, hogy nem szereted őt. Csak annyit jelent, hogy magadat jobban szereted.

Pattie Mallette

(Justin anyukája)

Született: 1976 Április 2.

Hobbija: Olvasás, írás

Idézete:

A lelke mélyén mindenki tudja, mikor hibázott.A sors minden botlásunkat, vétkünket leveri rajtunk.

Brittani Mandler
(A lépcsőházban élő néni)
Született: 1952 December 8.
Hobbija: Kötögetés
Idézete:
Az tesz igazán erőssé, hogy képes vagy ilyen fájdalmat érezni.

Kitty Heged
(Vivien nővére)
Született: 1992 Január 1.
Hobbija: Éneklés 
Idézete:
Életem során számtalan olyan emberrel találkoztam, akik bátran beszéltek jóról és gonoszról. Ezek nem jelentenek semmit. Az emberek saját érdekeik szerint cselekednek, nem törődve másokkal. Gonosz dolog elvenni, amit akarunk, kielégítve éhségünket, akkor is, ha ezzel másoknak csak kínt okozunk? Amit egyesek gonosznak neveznek, az szerintem csak megfelelő válasz egy durva, igazságtalan világban.