3.fejezet

"Vivien szemszöge"

Feküdtem az ágyamon mikor megszólalt hirtelen a telefonom. A jelzőn ismeretlen számot jelzett így hát felvettem. Scooter  hívott, hogy bekerültem a táncosok közé. Leraktam a telefont majd őrjöngésbe kezdtem. Egész életemben arra vágytam, hogy kiszabaduljak Magyarországból. És most teljesül el sem hiszem! Soha életemben nem gondoltam volna, hogy nekem valaha is lesz szerencsém az életben.. De sikerült talán most jött el az én időm.. Talán érezni fogom, hogy szeretnek, és hogy valahova tartozom. De hülye vagyok.. Ilyenekről csak egy teljesen szerencsétlen álmodozik. Mondjuk, én úgy érzem magam. Kiürítettem a fejemet, majd  a fürdő felé vettem az irányt. Lezuhanyoztam aztán befeküdtem a meleg ágyamba és elaludtam.

******

Reggel elég korán keltem mivel össze kell pakolnom. Hiszen holnap irány Los Angeles. A ruháimat bepakoltam majd a táncteremhez vettem az irányt. Beléptem a hatalmas terembe és elköszöntem mindenkitől. Egy vastag könnycsepp hullott le arcomról mikor megláttam barátnőm arcát. Rossz volt így látni. Fájt. Kiskorunkban mikor minden ellenem fordult megbeszéltük, hogy együtt fogunk kimenni és Justin Bieber táncosai. Nekem sikerült, de őt itt kell hagynom. És nem akarom. Azt akarom, hogy az egész életem más legyen!  Megpusziltam még egyszer arcát majd kiléptem a barna karcokkal teli ajtón. Haza sétáltam végül bepakoltam a maradék ruháimat és összezártam bőröndömet.

******

Káromkodva nyomtam ki telefonom 3 órás riasztását majd kikeltem meleg ágyamból. Felkaptam a kikészített ruhámat és egy napszemüveget.

A tele pakolt bőröndjeimet elkezdtem lehúzni a lépcsőházban kevés sikerrel, de feljött az értem küldött taxis és segített bepakolni a csomagtartójába. Miután végeztünk a pakolással megköszöntem neki majd felnéztem a lépcsőházra és beültem az autóba. Az éppen elinduló autóvezető taxisra rákiáltok, hogy álljon, meg amit meg is tesz, majd kitépem az ajtaját és a lépcsőházhoz futok. Felrohanok a 2. szintre és becsöngetek. Brittani meglepetten nyit, ajtót majd szó nélkül megölel. Nem értem ezt miért csinálja, de visszaölelem, majd adok egy puszit arcára és megköszönöm, hogy vigyázott rám. Leballagok a lépcsőkön vissza egészen a taxiig. Elindultunk az új életem felé. Várom, már hiszen újra kezdhetek mindent...

*******

12 óra repülő út után végre megérkeztem az angyalok és az álmok városába. Megkaptam csomagjaimat és a kijárat felé vettem az irányt. Ki sétáltam a tömegből ahol lekértem egy taxit és az újdonsült otthonom felé vettem az irányt. 20 perc alatt oda értünk. Kifizettem a sofőrt és a csomagjaimmal a hatalmas kertes ház felé vettem az irányt. Kinyitottam a juharszínű bejárati ajtót majd mikor benéztem szám felvette azt a bizonyos "0" alakot. Felsétáltam az emeletre és az egyik szobát foglaltam el hálószobának. Kipakoltam az összes cuccomat majd körbejártam az egész házat. Ajtó csapódásra lettem figyelmes ezért az első dolgot, ami a kezembe akadt felvettem és a konyha felé vettem az irányt. Egy 30 éveiben járó hölgy állt ott majd mikor meglátott egy hatalmas öleléssel fogadott. Hát nem pont ilyen betörőre számítottam.

- Jó napot asszonyom.. Maga biztosan Justin új barátnője. Én vagyok itt a háziasszony. Vagyis hogyha Mr. Biebernek főzni vagy mosni kell, én azt megcsinálom. - és küldött felém egy kedves mosolyt.

- Jó napot.. Nem vagyok Justin barátnője csak az egyik táncosa. Nem értem hogyha Justinnak kell dolgozni, akkor hogy, hogy itt van?

- Kisasszony ez Justin otthona..

- De hiszen nekem azt mondták, hogy lesz egy külön lakásom.. Ezt nem értem.

- Ne gondolkozón annyit asszonyom inkább élvezze, hogy itt van.

- Kérem szólítson csak Viviennek.

- Rendben kér valamit vacsorára?

- Igen köszönöm szépen - majd felsétáltam a szobámba és letusoltam. Felvettem egy rövidnadrágot és egy trikót majd a konyha felé vettem az irányt. Megettem a Lora által elkészített tojásrántottát. Mivel már 9 órát ütött az óra ezért befeküdtem a hatalmas ágyamba és álomra hajtottam a fejem. Simogatást éreztem karomon ezért a megfordultam és Justinnal találtam magam szembe. 

- Szia, Cica - köszönt egy perverz mosollyal az arcán.

- Te engem ne cicáz semmi közöm hozzád..

- Jó akkor hancúrozunk. - Majd a felsőm alatt kezdett el turkálni. 

2.fejezet

Zörgésre ébredtem fel. A tegnap este még mellettem fekvő Eriket kezdtem keresni szememmel. Lerántottam a takarót magamról, majd felvettem a közelben lévő köntöst és kisétáltam a konyhába. Erik éppen egy pohár vizet itt meg. Mikor meglátott köszönt, majd ruhája felkeresésre indult. Mielőtt közölhette volna azt a hosszú monológot, amit minden srác megcsinál, bele beszéltem szavába.

- Tudom, mit szeretnél mondani, és igen nekem is csak egy éjszaka volt, semmi több.

- Rendben akkor ömm..Szia -, majd kisétált a lakásból. Lábaim egyből az ágyat célozták,  mivel ma a koncert miatt elmarad a próbánk.

****

Dörmögve kikeltem az ágyból, majd a telefonomat levettem az éjjeli szekrényemről. Az óra, fél hatot mutatott. Ki keltem a meleg ágyból, majd a kávéfőző felé vettem az irányt. Lefőztem a kávémat és leültem a kopott kanapéra. Lassan kiürítettem a bögrémet. Bele raktam a mosogatóba végül a fürdő felé vettem az irányt. Hajamat megfésültem majd raktam magamra egy kis alapozót és a szemeimet kihúztam. Hasam korogni kezdett így a hűtő felé vettem az irányt. Kivettem az előző napi főztömet amit lassan megettem. Felvettem egy tiszta fehérneműt, és a ruháimat.

Táskámba bele tettem a telefonom majd rohantam ki a lakásból. Mire leértem már megérkezett a fuvarom. Beszálltam a sötétített ablakos ajtón majd köszöntem a bent lévő embereknek. Két puszit nyomtam a barátnőm arcára, mivel már nagyban ment a beszélgetés jobbnak láttam, ha kimaradok belőle. 30 perc alatt oda értünk az arénába ahol már mindenki a koncerttel volt elfoglalva. Vikivel besétáltunk a nekünk szánt öltözőbe majd a kikészített ruhákat felvettük. Megakartam nézni, hogy halad Miley meg egy kicsit jobb kedvre derülni. Elsétáltam az öltözőjéig majd kopogás nélkül beléptem rajta.

- Miley!!! - ordítottam, mint egy kisgyerek, aki pont most kapott csokit.

- Vivien!! Drágám!! - Miley szintén felvette azt a gyerekes ordibálást, amit én.

- Hogy vagy??

- Jaj, semmi sincs. Úgy hiányoztál..

- Nekem is  drága, legközelebb elmegyünk valahova.. 

- Jól van, édes, most megyek, mert most próbálnánk csak ellógtam..

- Rendben puszillak a színpadon talizunk.

Majd kinyitottam a hatalmas ajtót és a színpadra vettem az irányt. Benyomták a szokásos számot, amibe én is becsatlakoztam majd mivel mindenkinek olyan jó kedve volt énekeltünk is.  Mivel nem volt időnk az összes számra eltáncolni a koreográfiát ezért vissza kellet mennünk az öltözőbe és magunkban átvenni. Rohadtul nem volt kedvem még egyszer átvenni, ezért újra Miley felé vettem az irányt. Ráugrottam a nyakára és velem rohangált minden hova. Mikor végre lettet csináltunk egy pár képet, amit kiposztolt instagramra. 

Hirtelen kiabálás vette át az egész folyosót miszerint kezdődik a koncert. Megfogtuk egymás kezét és a színpad felé kezdtünk rohanni. Én a már a színpadra rohantam, míg ő kint maradt a színfalak mögötti részben. Felcsendült a zene. Majd elkezdődött a koncert.

*****

Az utolsó számra táncolunk. Elcsendült az a bizonyos szó Mileyból hogy vége. Míg a lelkes fanok sírtak a szomorúságtól addig engem a megkönnyebbülés öntött el.  Lesétáltunk a színpadról és az öltözök felé vettük az irányt. Visszaöltöztem a ruháimba és az ajtó felé vettem az irányt. 

- Vivi! - kiabált utánam barátnőm, akin látszott, hogy nem érti, miért megyek el.

- Igen?

- Hova mész? - kedvem lett volna kiröhögni, hogy ilyen kérdést tesz fel, de tartoztattam magam.

- Hát haza.

- De interjúnk van Scooter Braunal - basszus tényleg.. A francba. Semmi kedvem nincs beszélgetni egy hapsival, akit még csak nem is ismerek.

- Jaa oké és hol van? - gyorsan végezni akartam és haza menni.

- 25 szoba.

- Köszi. Puszillak

Kisétáltam a folyosóról és a 25 szoba felé vettem az irányt. Hamar megtaláltam így kopogtam és beléptem rajta. Egy 30 éveiben járó férfi ült a széken és mellette egy 19 éves fiú. Köszöntem nekik majd leültem az előttük lévő székre. Mileynek adtam két puszit majd elkezdődött a kivégzésem. 

- Hogy hívnak?

- Vivien Remecz

- Itt élsz?

- Igen születésem óta

- Mióta táncolsz?

-  6 éve 

Sorba tette fel a kérdéseket az előttem ülő férfi, akit gondolom Scooternak hívnak. Nagyon untam ezt a sablonoságott így gondoltam kicsit beszólok neki.

- Áj, nagyfiú! - erre felnézett mind a két előttem lévő ember és szúrós tekintettek néztek rám.

- Ez olyan sablonos. Már most unom. Néz a szemembe és azt kérdezd, amit tudni szeretnél rólam és nem ilyen hülyeségeket.. - láttam, ahogy a srác, akinek nem tudtam a nevét elmosolyodott. Scooter is rám mosolygott majd letette a papírt és csak úgy spontán beszélgetni kezdett velem. Ez már jobban tetszett, így amikor elkezdtem hülyeségeket csinálni szintén becsatlakoztak. Miley hozta a szokásos formáját így szakadtunk a nevetéstől. Elköszöntem tőlük majd hazafelé vettem az utam.

"Justin szemszöge"

Scooterel besétáltunk a 25 szobába majd leültem egy székre és elővettem a telefonom.  Nem kellet sokat várni egy szőke hajú lány lépett be az ajtón. Scooter elkezdte felolvasni a papíron való kérdéseit mire a csaj megállította és elmondta a nem tetszését ez ellen. Az biztos, hogy van benne tűz. Na, mindegy. Scooter  ellazult és csak spontán kérdezett a csajtól. Nagyon elvoltunk vele. Mikor meghallottam hogyan nevet megdobbant a szívem. Miket beszélek. De hülye vagyok. Max csak egy körös csaj lesz, mint a többi. Mikor kiment újra telefonom nyomkodásába kezdtem. Bejött még egy pár táncos, de velük egyáltalán nem volt meg az a hangulat, mint vele. Mikor végeztünk Miley rábeszélt minket, hogy őt válaszuk mondjuk, nem kellet sok meggyőzés. Scooter felhívta a csajt és elmondta neki a nagy hírt. Mondjuk a hangjában az volt, hogy "hát oké" azt hittem őrjöngeni fog, de nem semmi. Tetszik, hogy nem olyan, mint a többi lány..