Előzetes

Vivien Remecz vagyok egy átlagos 17 éves lány.. Tudjátok milyen az, amikor felkelsz nap, mint nap az ágyadból és inkább álmodnál tovább mintsem a családoddal lennél?

Na, nekem valahogy ilyen keserves gyerekkorom volt. 8 éves koromig minden olyan volt mintha tündérmese lenne.

 De mint minden szép mesében itt is itt volt a gonosz. Az én életemben ez a gonosz a felnövés volt.

 10 évesen kellet megtapasztalnom azt az érzést milyen, ha a szüleid elválnak. Anyám mindig is ideges fajta volt, míg az apám kettős mérce.

Pontosan emlékszek mi történt egy téli napon arra az időre, amikor apám rohant anyámhoz, hogy legyenek újra együtt mire anyám megfogott egy fekete szakadt övet és azzal akarta megütni. Én csak ott ültem a koszos hideg földön és zokogtam.

A nővérem volt az, aki próbált nyugtatni elég kevés sikerrel, míg a nagymamám anyámat próbálta lefogni. Fél év sem telt bele és máris jöttek a nevelő szülők mind a két oldalról.

Anyám pasiját nem bírtam, sőt még mindig nem szeretem, de apám csaja a legrosszabb. A saját apámat ellenem fordította.

 Olyan dolgokat dobott hozzám az apám, amit még soha életében nem ejtett ki a száján. Hogy milyen okból nem tudom.

 Teltek az évek és én betöltöttem a 13. Innen fordult rosszabbra a helyzet.

 Apám leribancozott anyám pedig éjjel nappal a jegyeim miatt basztatott. Egyetlen embernek tudtam kiönteni a lelkemet ő pedig a nővérem volt.

 Ő is megjárta a poklok poklát így megértett engem. Mindig mikor ott voltam hétvégén kisétáltunk az utcára és ittunk.

Közben elmeséltük a heti fájdalmainkat. Olyan érzelmek kavarogtak bennem, amit senkinek nem kívánok, hiszen semmi önbizalmam nem volt.

 Kívül mutattam az erős és mosollyal teli lányt, de mikor bevonultam a szobámba a szekrénybe bújva sírtam. Lelkileg sok volt ez nekem ezért vagdosni kezdtem magam.

 Később jött a nyűgtatozás. Ezek voltak az egyetlen menekülési lehetőségeim a világ elől.

Fájt, hogy ezeket tettem magammal. Sok gyerek ekkor dönti el, hogy mi szeretne lenni.

 Én viszont csak fel akartam nőni és itt hagyni ezt az országot. Egyetlen igaz barátom volt, de neki sem mondhattam el mindent, hiszen féltem, hogy elítél és elmegy tőlem.

 15 éves koromra minden a bulizásról szólt. Ekkor keveredtem bele egy rossz társaságba ahol drogokat fogyasztottunk és egész nap ittunk.

 Azt hittem, hogy tényleg megtaláltam az igaz barátaimat, de rá kellet jönnöm, hogy csak kihasználtak. 16 évesen már nem buliztam és nem is ittam csak a táncra összpontosítottam, ami végül meghozta az eredményét mivel bekerültem Miley Cyrus táncosai közé.

A pénzből pedig elköltöztem anyámtól.

Mostanában sokszor mondják, hogy miért nem vagyok olyan vidám, mint régen erre csak annyit mondok: Meguntam már az állandó szerepléseket.

                                                                                                                                            

Sziasztok, ez lenne, az előzetes remélem, tetszik az alap sztori igyekeztem, hogy jó legyen, ezért kérlek, írjátok le a véleményeteket róla. Nem hiszem, hogy ez egy sablon sztori de ha mégis írjatok és kicsit át szabom a történetet.:) Bővült a szereplők listája itt megnézheted.